Petró András

Fügödi emlékkönyv - Abaúji örökség -

 

Első fejezet
Fügöd, a Bársonyos partján

Az 1901-ik évben épített iskola alapjában elhelyezett okmány szövege

(41-44. oldal)

stenünk kedvező kegyelme szerint megsegítettünk arra, hogy megkezdhettük új ikolánk építését. Éppen ezért, hogy „Amelyek immár megvannak a következendő időben el ne felejtessenek” [Pred. II. r 17 v:] Megemlékezünk az elébbeniekről, melyek eleitől fogva lettek” [: Ezsaiás 46 r 9 v:], s emlékezetnek okáért feljegyezzük a következendőket:

Fügöd község alapítása a tatárpusztítás utáni időre esik, IV. Béla király uralkodása alatt, amennyiben már 1246-ban van róla emlékezés téve. 1593-ban pedig Közép, – Felső, – és Alsó-Fügödról van szó.

 

Az evangélium szerint reformált egyház valószínűleg mindjárt a reformátiónak Magyarországon való elterjedésekor alakult itt meg. Most Felső-, Alsó-Fügöd társegyházakból meg Encs fiókegyházból áll. Encs 1746-ig önálló ev. ref. egyház volt, akkor vétetett el ott a reformatusoktól a templom. Az üldöztetés folytán kevés számra apadt encsi reformatusok akkor Fügödhöz csatlakoztak s így vannak mind a mai napig.

 

Alsó és Felső-Fügöd közül először Alsó-Fügöd volt anyagyház 1731-ig, akkor, mivel Alsó-Fügödön a hívek megfogytak, Felsőn megszaporodtak, Felső-Fügöd lett anyaegyházzá. 1731-ben már van templomuk Felső-Fügödön, amely 1868-ig áll fenn. Akkor azt földig lebontják és 1870-ben építik helyén a mostani templomot. Lelkészlaknak helyet 1662-ben kapott Fügedi Andrástól. Utoljára 1794-ben építették újonnan a lelkészlakot.

 

Tanító 1764-től van az egyházban. Tanítói lakot 1796-ban vettek 100 magyar forintért. Újonnan építették 1805-ben. Ezt a helyet azonban az eladó utódai, – az akkori törvény által meg lévén az ilyen engedve, – visszaváltották 1837-ben, visszafizetvén a vételár helyett 83 frt 20 krt, s a rajta levő épület értékéül 80 frot. Az iskola és tanító hajlék nélkül maradt. Bérelt házban lakott a tanító és volt az iskola 1847- ig, amikor a tanítói hivatal betöltetlen maradt. Az egyház ugyanis szegény volt, – mint minden ev. ref. egyházban, úgy itt is a hívek fizették a papot is, a tanítót is, az egyház fenntartásának terhe mind az ő vállaikra nehezedett. Mivel pedig a hívek megfogytak, részben elszegényedtek, a nemesi birtokok osztályosai másüve költöztek, itt az egyház fenntartásához hozzá nem járultak, a kevés számú hívekre elviselhetetlen lett a teher. Hogy könnyétsenek magukon, a tanítói állást nem töltötték be, hanem a lelkészre bízták az alig 5-6 gyermek tanítását. Majd az akkori lelkész, Szendrei Széchényi István lemondása után a lelkészi állás nem töltetett be, hanem előbb a devecseri, később a bűdi, végre a h-szentandrási lelkész felügyelete alá rendeltetett az egyház. A tanító lakásául a lelkészlakot jelölték ki, ugyanott alakítottak át egy szobát tanteremmé. A lelkészi állás jövedelmét tőkésítették, azzal a számítással, hogy olyan alapot létesítenek, amelynek a jövedelméből a kornak fokozódó igényeihez mért fizetést adhatnak a lelkésznek. Az egyház vagyonának lelkiismeretes pontossággal való kezelése, az okszerű gazdálkodás odaképesítették az egyházat, hogy a lelkészi hivatalnak több, mint 30 éven keresztül való üresedésben való létele után tervbe vehette a lelkészi állomás betöltését. Kedvezőleg hatott az egyházra az államkormánynak azon intézkedése, hogy az 1893. évi 26. tc. értelmében a felekezeti tanítók fizetését 800 koronára egészíti ki ott, ahol az egyház szegénysége miatt, ennyit sem bír adni. Nemkülönben a másik törvényhozási intézkedés, hogy az 1898. évi 14. tc szerint a lelkészek fizetését is kiegészíti 1200 illetve 1600 koronára, ahol ennyire sem megy a fizetés. Így, részint az egyház vagyonából, részint az állam által nyújtott segélylyel biztosítva lett úgy a lelkésznek mint tanítónak a fizetése, s e tekintetben nem volt többé akadálya annak, hogy mindkét hivatal betöltessék. Volt azonban még akadály. Az, hogy tanítói lakása és tanterme nem volt az egyháznak, mert ahol a tanító lakott, az, tulajdonképen parokhia volt. Elhatározta hát az egyház presbytériuma 1897. január 30-án tartott gyűlésében, hogy tanítói lakot és tantermet épít, s az építéshez még abban az évben hozzá fog.Az iskola képe a bejárat felől.

 

Az iskolát, a helyi körülmények és az egyház anyagi erejének figyelembe vételével, kő alapra, vert falból, zsindely tetővel építteti. Az építkezés azonban abban az évben elmaradt, részben a főgondnok úrnak gyakori gyengélkedése, részint meg a miatt, mert a felügyelettel megbízott szentandrási lelkészi hivatalban személyi változás állott be, a gyakran változó helyettes lelkészek már csak a rövid ideg tartó itt hivataloskodás miatt is nem szorgalmazhatták kellőleg az építkezés foganatosítását. Három év múlva, 1900 tavaszán kezdett az egyház az építési anyagok összehordásához, mert az építést házilag akarta végezni. Előbbi határozatukat is megváltoztatták annyiban, hogy nem vert falból, de vályog falból szándékoztak építeni. A szükséges követ összehordták, a vályog vereteséhez is hozzákezdtek, hanem rövid időn belátták, hogy így célt nem érhetnek, mert az egyes hívek túlságos megterhelése mellett sem halad a munka kívánt sikerrel. Abban állapodott hát meg az egyház vezetősége, hogy vállalkozóra bízza az építést, aki a szükséges anyagot is fogja adni. Így köttetett meg a szerződés 1901. május havában három mester emberrel, kőművessel, áccsal és asztalossal külön külön.

 

A kőműves munkát Tóth István szántói kőműves mester vállalta, az alap kőfalat 9 korona 20 f-ért, a vályog falat 7 k 20 fillérért rakván köbméterenként. E mellett külön fizetve a kémény, főzőkonyha, folyosó rakás és pince építés. A kőműves munkadíj körülbelől 3090 koronára fog menni. Az ács munkát Blasko Lajos perei és Balogh János fügödi ácsok vállalták, anyaggal együtt 2100 koronáért. Az asztalos munkát Bakos István fonyi asztalos készíti 1080 koronáért.

 

Az épület L alakú. Hosszabb szára nyugat-keleti irányban fekszik, homlokzattal nyugat felé. A hosszabb szár 34.60 méter, a nyugati homlokzat 18.20 m. Az épület szélessége 7.20 m, illetve az előtte levő tornáccal 9.20 m. Ugyanilyen széles az L rövidebb szára is. A fal magassága 3,50 belvilágú. Van benne 2 szoba, konyha, kamara, magtár az egyház részére, istálló, – egy végtében. Az L rövidebb szárában van a tanterem 8 m. hosszú, 6 m. széles 3.50 belvilággal. A magtár alatt 1.80 m. magas boltozatú pince. Az épület előtt, az udvar felőli oldalon 2 m. széles tornác. A kőműves 1901. június 1-én kezdte meg a munkát. Szerződés szerint aug. 20- ig köteles a falat felrakni, szept. végére pedig minden munkával készen lenni.

 

Emlékezetnek okáért feljegyezzük még, hogy, – amint megállapítható, – ezek voltak a fügödi egyház lelkészei: [: Lásd az Adalékok 32. pontját.:] .

 

Az egyház anyagi ügyeinek vezetésénél a főgondnoké volt a legnagyobb teher, viszont őket illeti az elismerés is. Ez elismerésre legjobban rászolgált a Hidegh család, amelyben fél századnál hosszabb ideig szállott ez a hivatal, mint egy szent örökség, elődről utódra. Előbb Hidegh Károly 1851.-től, 1877-ig volt a főgondnok. Az ő halála után 7 évig Lencsés János nem kevesebb lelkiismeretességgel vezette az egyház ügyeit. Utánna Hidegh János 1886.-tól 1891. márc. 29. bekövetkezett haláláig, azóta testvére Hidegh László tölti be a főgondnoki hivatalt, kezeli az egyház vagyonát, lankadást nem ismerő buzgalommal és lelkiismeretességgel munkálva azon, hogy az egyház fennálljon, erősödjék és virágozzék. „Örök emlékezetben lészen az igaz!” [: Zsolt. 122 r. 6 v.: ] Az egyház presbytériumának tagjai: Estók Sándor algondnok; Novák János, Pásztor András, Nagy András Felső-fügödről, Petro János, Nagy Pál, Orosz János Alsó-fügödről. Egyházfi Szabó András. Az egyház ügyeinek vezetésénél, a presbytérium tagjain kívül szintén elismerés illeti Tek. Fáji Fáy József és Lencsés János urakat, akik gazdag élettapasztalatból fakadó bölcs tanácsaikkal soha nem késtek az egyház előljáróságának segélyére sietni, „Nem hamis az Isten, hogy elfeledkezzék az ő cselekedeteikről” [: Zsid. VI. r. 10 v.:] .

 

Amikor ez az iskola épült, hazánkban béke és jólét uralkodott. Az ev. ref. egyház is virágzott, habár még mindíg sok ellenséges körülménnyel kellett küzdenie. Nem szenvedett ugyan üldöztetést, külsőleg békességben élt, mert törvényben volt kimondva a vallások egyenjogúsága, de ez az egyenjogúság csak papíroson volt meg, valóságban nem. Még mindíg a rom. kath. egyház uralkodott, az volt az államvallás olyan értelemben, hogy országos, állami ünnepélyeknél rom. kath, isteni tiszteleteket tartottak, más felekezetet mellőztek. E mellett, míg a rom. kath. egyház óriási vagyonnal rendelkezett, hívei semmi egyházi terhet nem viseltek, sőt az egyház földi előnyöket is biztosított híveinek: addig a vagyontalan prot. egyház hívei alig győzték a nagy egyházi adót fizetni. Sok esetben ez lett az oka, hogy egyesek anyagi előnyökért elhagyták a ref. egyházat. Ily eszközökkel folyik most a lélekhalászat nyíltan és alattomban. Ezzel szemben nekünk nincs más fegyverünk, mint a Krisztus evangéliuma „mely Istennek hatalma, minden hívőnek idvességére.” [: Rom. I.r.16 v.:]. Nincs más fegyverünk, mint a felvilágosodás, a tudomány terjesztése. Legyen hát a hajlék is a tudományoknak szentelve, taníttassék itt az egy örökké élő Istennek okos tisztelete és az emberszeretet, mind az időknek végéig! Amen!

 

Írtuk Felső-Fügödön, az Úrnak Ezerkilencszázegyedik esztendejében; Augusztus hónap 18-ik napján.

 

Hidegh László főgondnok. Benke István felügyelő lelkész.

 

Statisztika